Ma már egyáltalán nem tűnik sci-finek az őssejtekkel történő gyógyítás. Nincs messze, amikor ez is csak egy lesz a fogászatok szolgáltatásai között. De hogyan működik ez valójában, mi a tudományos alapja? Összefoglaltuk.
Az őssejtek olyan úgynevezett differenciálatlan sejtek, melyek a szervezet különböző funkciókat ellátó sejtjeivé képesek alakulni. Léteznek embrionális és felnőtt őssejtek is – általában az előbbiekről hallunk többet, főként a köldökzsinórvér kapcsán, hiszen ebből lehet őket kinyerni, bár az orvoslás egyre több területen szerepelnek sikerrel felnőtt őssejtek is.
Az őssejtkutatás a fogászatban is izgalmas kérdéseket vet fel: vajon képesek az őssejtek arra, hogy fogakat növesszünk velük vagy gyógyítsuk a szuvasodást?
A nemzetközi kutatások arra mutatnak, hogy a fogakból és a szervezet más részeiből származó őssejtek a fogászat több területén is alkalmazhatóak lehetnek a jövőben.
Hogyan segíthetnek majd az őssejtek a fogászatban?
- Az egyik lehetőség a fog regenerációja. Ez talán a legnagyobb kihívás, hiszen a fog teljes szerkezetének kialakítására (főként, ami a külső réteget, a zománcot illeti) az őssejtek önmagukban nem képesek. Érthető azonban, hogy a fogak minél természetesebb gyógyítása, intenzíven foglalkoztatja a kutatókat, hiszen a fogszuvasodás kezelése jelenleg azzal jár, hogy az eltávolított fogszövetet mesterségesen, töméssel pótolják. Az őssejtek elsősorban a pulpa és a dentin pótlásában vehetnek részt, vagyis hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a foganyag pótlása részben „saját anyaggal” történjen.
- A második terület, ahol az őssejteket valószínűleg bevethetjük, az a periodontium, a foggyökér csonthártyájának, illetve a környező csontszövetnek a regenerációja. Ennek fogínysorvadás esetén (amikor valójában a csontszövet „sorvad”), illetve az implantátum becsontosodásának elősegítésében van jelentősége. Az implantátumok készítésekor most akár 6-9 hónapig is várni kell, míg az új csontszövet kialakul. Az őssejtek és a különböző növekedési faktorok lerövidíthetik ezt az időszakot, és a mesterséges csontpótlásnál jobb, természetes csontszerkezetet alakíthatnak ki. Így a jelenleginél jóval korábban és jobb minőségben állhatna helyre az implantátumokkal a foghiány.
- A harmadik irány az új fog növesztése. A kísérletek szerint az őssejtekből fogcsírát lehet létrehozni, melyből kifejlődik az új fog. A módszer hátránya, hogy akárcsak a természetes fogak esetében a gyermekeknél, több évig is eltarthat egy új fog növekedése, miközben a többi fog pozíciója megváltozhat.
Mikor lehet mindennapi gyakorlat az őssejtekkel történő fogászati kezelés?
Az őssejtek aktiválása softlézerrel, illetve vér eredetű növekedési faktorokkal (PGDF) már ma is segíti a szövetregenerációt a fogászatban. Magát a softlaser terápiát mi is használjuk klinikánkon az íny kezelésére, és az úgynevezett PRF-technikát (saját vér centrifugátum) is alkalmazzuk csontpótlás során a regenerálódás elősegítésére.
Az is biztos, hogy a világ több pontján folynak a fogászati őssejtekre vonatkozó kutatások.
Svájci, illetve olasz kutatók 2015-ben publikálták összefoglaló tanulmányukat többek között arról, hogy az őssejtek fogászati használata bizakodásra ad okot – legalábbis az állatkísérletekben. Amerikai és brit kutatók szintén modellezték egérkísérletekben, hogy az őssejtek aktiválják a dentin növekedését. A közelmúltban az is felmerült, hogy elvesztett fogak, illetve tejfogak is felhasználhatók az őssejtek kinyerésére. Sőt, egy eredetileg Alzheimer-kór kezelésében alkalmazott gyógyszerről is kiderült, hogy aktivizálhatja a dentális őssejteket és ezáltal hozzájárulhat a fogszövet pótlásához. Az igaz, hogy az utóbbi kísérletet sem embereken, hanem egereken végezték, tehát ennek minden kétséget kizáró bizonyítására, és klinikai alkalmazására még várnunk kell.
Bizakodásra ad okot, hogy a téma napirendben van, évente történik egy-egy, a fentiekhez hasonló „nagy bejelentés”.
A jóslatok egy valamiben megegyeznek: nem máról holnapra kerül majd fogászatok szolgáltatásai közé az őssejtes kezelés. De hogy előbb-utóbb ott lesz, az szinte biztos.
